EDD

A COM(2025) 838 10. cikke a Bizottság kezébe adja a nyilvántartást, amely azt két arcot viselő webalkalmazásként hozná létre, működtetné és tartaná fenn: egy API-n keresztül közzétett, géppel olvasható felületként a rendszerek közötti automatizált kommunikációhoz, és egy biztonságos webes platformként a hitelesített és feljogosított felhasználók számára. Nem nyilvános nyilvántartás. A javaslat a hozzáférést a European Business Wallet tulajdonosaira, meghatalmazott képviselőikre és a European Business Wallets szolgáltatóira korlátozza, így az ökoszisztémán belül már jelen lévő felek kérdéseire válaszol, nem pedig bárkiére, aki éppen betéved.

Az adatok a tárcaszolgáltatóktól származnak, nem maguktól a cégektől. A szolgáltató minden egyes tárca biztosításakor átadja a Bizottságnak a végrehajtási jogi aktusban meghatározott információkategóriákat, és minden módosítást vagy visszavonást indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben egy munkanapon belül továbbít. A (38) preambulumbekezdés kifejezetten kimondja, hogy a nyilvántartás arra támaszkodik, amit a cégnyilvántartások már közzétesznek, a BRIS-en keresztül is, ahelyett hogy megkettőzné azt, és hogy mindez közvetve sem kötelezheti a gazdasági szereplőt arra, hogy a bejegyzést maga tartsa naprakészen.

Az azonosítók fogják össze a bejegyzéseket. A 9. cikk az európai egyedi azonosítót, vagyis az (EU) 2017/1132 irányelv hatálya alá tartozó EUID-t jelöli ki a tárcatulajdonos egyedi azonosítójaként, és végrehajtási jogi aktus alapján hoz létre ilyet ott, ahol egy gazdasági szereplőnek vagy közszférabeli szervezetnek nincs. Ezen felül a szolgáltató minden tulajdonoshoz legalább egy egyedi digitális címet rendel, amelyet a tárca minősített elektronikus ajánlott kézbesítési szolgáltatása és maga a nyilvántartás is használ. Ez a cím teszi az EDD-t többé egy névjegyzéknél: olyan hellyé, ahol egy partner megkeresheti, hová küldjön valamit.

Az, hogy a nyilvántartást hogyan kell felépíteni, külön kérdés, és a WE BUILD konzorcium állást foglalt benne. WP4-es architektúradöntése amellett érvel, hogy az EDD csak az azonosításra szorítkozzon, vagyis egy szereplő ISO 6523-nak megfelelő azonosítóra való feloldására, a következő két lépést pedig olyan infrastruktúrára bízza, amelyet az EU már előír: a BDXL 2.0-ra annak felderítéséhez, hogy egy fél mely hálózatokon és folyamatokon keresztül érhető el, és az ökoszisztéma saját service metadata publisherére a végponthoz és a tanúsítványhoz. Az érvelés szerint az a nyilvántartás, amely a képességeket és a végpontokat is tárolná, már létező nyilvántartásokat építene újra. Ez a konzorcium tervezési döntése a saját kísérleti projektjéhez, nem pedig olyasmi, amit a 10. cikk eldönt.

Két fenntartást érdemes megjegyezni. Ugyanez az elemzés jelzi, hogy az EUID és a BRIS nem terjed ki az egyéni vállalkozókra, az önfoglalkoztatókra és a közintézményekre, így átmeneti regisztrációs utakat kell meghatározni, mielőtt ezek a szereplők részt vehetnének. És mindez még nem hatályos jog: a COM(2025) 838 javaslat, amely a 2025/0358(COD) ügyszám alatt a rendes jogalkotási eljárás útját járja, a szöveg még változhat, a technikai részleteket pedig végrehajtási jogi aktusokra hagyták. Ahol a nyilvántartás személyes adatokat kezel, a GDPR alkalmazandó, az adattakarékossággal, a célhoz kötöttséggel, valamint a beépített és alapértelmezett adatvédelemmel, amelyeket a preambulumbekezdések név szerint említenek.